ZEMPLÉNI TÁJAK CSODÁLATOS KÉPEI, IDÉZETEK,VERSEK,KÉPEK

ZEMPLÉN,AHOL A CSEND KEZDŐDIK! "Bízd magad barátokra. De sose vedd a barátság kincsét magától értetődőnek". Stephanie Dowrick

WASS ALBERT VERSEI

 

 

 

 

 

Szentegyedi és czegei gróf Wass Albert (Válaszút1908január 8. – AstorFlorida,1998február 17.erdélyi magyar író és költő.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 Wass Albert

Február
Köd imbolyog az ólmos, szürke égen,
A völgy kietlen, a mező halott
Nem csillan fény a dombok tó-szemében,
Borzongnak a tölgyek sötét alakot.
Olvad a hó a hegyormokon,
S a néma fenyves lágy szellőt szitál,
Itt -ott fehérlő tiszta foltokon
A zúzmarás tél búcsú-képe áll.
A szirteken nem harsog a patak,
A fű nem zöldül, s nem zeng a madár,
Nyomasztó, szürke ködfátyol alatt
A nagy természet új életre vár 

 

 

 

Wass Albert: 
Tavaszi séta 


Meghódolok egy délutánra ma,
Szabadba vágyó nyughatatlan lélek.
Kedvedért egy röpke pillanatra,
A régi erdők bájkörébe lépek.

Elvetem ma ezt a szürke páncélt:
Közömböst, melyet bánatom rakott,
Ma lenge-leplű szellemöltözetben
Megyek dalolni régi csillagot.

Nézd, ott fent már bársony-zöld a rét,
Ezüstös csermely boldogan nevet,
A nap tüzes sugárral hinti be,
A bárányfelhős, türkizkék eget.

Fuvallat támad, langyos, kellemes,
A barka-por arany felhőt havaz,
Tölgy-templomok orgonája zeng:
Ott áldozatra lobbant a tavasz.

Hívogat már a néma bükkfa-bolt
A mohos fákra, hogy leszállt a csend …
Tavasz-ünnepre gyúló rengetegben
Egy fáradt lélek végre megpihent.

 

 

 

 

 

 

 

Wass Albert:ÜZENET HAZA

Üzenem az otthoni hegyeknek:
A csillagok járása változó.
És törvényei vannak a szeleknek,
Esőnek, hónak, fellegeknek,
És nincs ború, örökkévaló.
A víz szalad, a kő marad,
A kő marad...

Üzenem a földnek: csak teremjen,
Ha sáska is rágja le vetését,
Ha vakond túrja is gyökeret.
A világ fölött őrködik a Rend,
S nem vész magja a nemes gabonának,
De híre sem lesz egykor a csalánnak.
A víz szalad, a kő marad,
A kő marad...

Üzenem az erdőnek: ne féljen,
Ha csattog is a baltások hada.
Mert erősebb a baltánál a fa,
S a vérző csonkból virradó tavaszon,
Újra erdő sarjad győzedelmesen.
S még mindig lesznek fák, mikor a rozsda
A gyilkos vasat rég felfalta már
S a sújtó kéz is szent jóvátétellel
Hasznos anyaggá vált a föld alatt...
A víz szalad, a kő marad,
A kő marad...

Üzenem a háznak, mely fölnevelt:
Ha egyenlővé teszik is a földdel,
Nemzedéknek őrváltásain
Jönnek majd újra boldog építők,
És kiássák a fundamentumot,
S az erkölcs ősi hófehér kövére
Emelnek falat, tetőt, templomot.

Jön ezer új Kőmíves Kelemen,
Ki nem habarccsal és nem embervérrel
Köti meg a békesség falát,
De szentelt vízzel és búzakenyérrel,
És épít régi kőből új hazát.
Üzenem a háznak, mely fölnevelt:
A fundamentum Istentől való,
És Istentől való az akarat,
Mely újra építi a falakat.
A víz szalad, de a kő marad,
A kő marad...

És üzenem volt barátaimnak,
Kik megtagadják ma nevemet:
Ha fordul egyet újra a kerék,
Én akkor barátjok leszek,
És nem lesz bosszú, gyűlölet, harag.
Kezet nyújtunk egymásnak, és megyünk,
És leszünk Egy Cél és Egy Akarat:
A víz szalad, de a kő marad,
A kő marad...

És üzenem mindenkinek,
Testvérnek, rokonnak, idegennek,
Gonosznak, jónak,
Hűségesnek és alávalónak,
Annak, akit a fájás űz, és annak
Kinek kezéhez vércsöppek tapadnak:
Vigyázzatok és imádkozzatok!
Valahol fenn a magas ég alatt
Mozdulnak már lassan a csillagok,
S a víz szalad, és csak a kő marad,
A kő marad...

Maradnak igazak és jók,
A tiszták és békességesek,
Erdők, hegyek, tanok és emberek.
Jól gondolja meg, ki mit cselekszik!

Likasztják már fönn az égben a rostát,
S a csillagok tengelyét olajozzák
Szorgalmas angyalok.
És lészen csillagfordulás megint,
És miként hirdeti a Biblia:
Megméretik az embernek fia,
S ki mint vetett, azonképpen arat,
Mert elfut a víz, és csak a kő marad,
De a kő marad. 
 
 

 

 

 

 

 

Wass Albert: Talán

Talán egy könyvben vagyok egy betű.
Talán egy szó.
Talán egy költemény.
Mit tudom én.
Csak azt tudom,
hogy nagyon szomorú lehet az a mondat,
mit kiolvas belőlem valaki,
ha letette a tollat.
 
 

 

 

 

 

 

 
 
 
 

Wass Albert

Gondolsz-rám

Mikor az est szellő-uszálya lebben,
S madár dalol a zöldellő ligetben,
Mikor az égen első csillag ég,
S a nyárfa lombja suttog halk mesét,
Bíborba nyíló álmod alkonyán
Gondolsz-e rám?
Ha lelked, mint egy mámoros madár
Az ég sötétkék bársonyára száll,
Mikor a fényt koszorúba fonod,
S azzal köríted tiszta homlokod,
Repeső vágyad tündér-hajnalán
Gondolsz-e rám?
Én minden este kis faludba szállok,
Hol most javában nyílnak a virágok,
S szívem egy titkos, halk ütemre dobban,
Ha látlak olykor állni ablakodban;
El-el merengsz... s úgy érzem, igazán
Gondolsz reám!

 

 

 

 

 

 

 





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 2 063
Tegnapi: 1 993
Heti: 10 594
Havi: 59 457
Össz.: 3 531 263

Látogatottság növelés
Oldal: WASS ALBERT VERSEI
ZEMPLÉNI TÁJAK CSODÁLATOS KÉPEI, IDÉZETEK,VERSEK,KÉPEK - © 2008 - 2017 - elvonultan.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen adja a tárhelyet, és minden szolgáltatása a jövőben is ingyen ...

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: születésnapi idézetek gyermekemnek - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »