ZEMPLÉNI TÁJAK CSODÁLATOS KÉPEI, IDÉZETEK,VERSEK,KÉPEK
ZEMPLÉN,AHOL A CSEND KEZDŐDIK! "Bízd magad barátokra. De sose vedd a barátság kincsét magától értetődőnek". Stephanie Dowrick
Weboldal bejelentése
Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!
Ügyfélszolgálat
Törő Zsóka verseit írásos engedélyével raktam fel
Tóparti varázslat
Írta: Törő Zsóka
Harsogó fényt hozott
hajában a Hajnal,
könnyű szél cicázott
habos hullámokkal.
Tavunk vize csobbant
lágyan a partokon,
Nap fénye megcsillant
felugró halakon.
Csend ült a padokon,
nem járt arra senki,
csak lelkemmel rokon,
magányos szellemfi.
Könny hullott a fákról,
vízbe lecseppenve
eltitkolt bánatról
szólni nem volt kedve.
Jól értettük egymást,
vallotta mosolyunk,
könnyek között folyvást
kikacagtuk magunk'.
Búcsúzva intettek
barátként az ágak,
lelkemben repkedtek
könnyű madárszárnyak.
Viruló természet
Írta:Törő Zsóka
Ugye, látod, milyen szép lett ?
Pazar, viruló természet...
Mindez Isten ajándéka,
örömhozó a szándéka.
Madárdalra ébredsz reggel,
feltölt kirobbanó kedvvel.
Lelked elönti a béke,
egy csodás nap reménysége.
Amerre jársz, virágpompa,
frissen zöldül fáknak lombja.
Simogat a nap sugara,
fényözön terül a tájra.
Langyos szellő balzsamával,
tenger virág illatával,
hódolattal körültáncol.
Elszédülsz a boldogságtól...
Kívánhatsz-e ennél szebbet,
természetnél ékesebbet ?
Töltekezz fel szépségével,
erőt adó békéjével !
Köszönet
Írta:Törő Zsóka
köszönöm hogy szeretsz engem
szavaid most gyógyítanak
örülök ha bízol bennem
értelmet ad holnapomnak
örömkönnyek szemeimben
meleg tüzű szikrát szórnak
békességben fürdik lelkem
dalaim ma rólad szólnak
hálás vagyok minden percért
arany fénybe merítkezem
nem adnálak semmi kincsért
csak légy velem fogd a kezem
Álom és valóság
Írta: Törő Zsóka
Lágyan hullott, nagy pelyhekben,
hófehéren, érintetlen,
beterített minden házat,
utakat és kopár fákat.
Belepte a világ szennyét,
leemelte vállad terhét,
lebegés volt, szép szárnyalás,
olyan tiszta, olyan csodás.
Mesevilág, úgy csodáltam,
ablakomnál arra vártam,
mennybe szállok angyalszárnyon,
valóság ez, nem csak álom.
Hótakaró repedezett,
kivillantott sok, rút szennyet,
sárral fröcskölte az álmot...
Felfedte a valóságot!
Őszi hangulatok
Írta:Törő Zsóka
Ilyenkor, ősz táján gyakorta bús vagyok,
Torkom fojtogatják borús gondolatok.
Fáj látni, hogy lassan pusztul a természet,
Ami eddig szép volt, viszi az enyészet.
Pedig csak elfáradt szakállas Ősz Apó,
Mint egy öreg ember...ez olyan megkapó...
Felkészül a télre, leveti ruháját,
Felveszi helyett hófehér subáját.
Hosszú álmot alszik, erőt gyűjt tavaszra.
De nem lehet okunk semmilyen panaszra,
Hiszen mielőtt még levetkőznek a fák,
Lombjukon virulnak díszes báli ruhák.
Színpompás levelek táncolnak, keringnek,
Boldogok, mielőtt a földre kerülnek.
Nézem ezt a csodát, örülök a tájnak,
Örülök a szelíd, őszi napsugárnak.
Szeretem a bőröm cirógató szellőt,
Vörösbe, sárgába öltöztetett erdőt.
Megőrzik a versek, fotók és festmények,
Örök kinccsé válnak ezek a szépségek.
Köszönet
Írta:Törő Zsóka
Köszönöm, hogy szeretsz engem,
szavaid most gyógyítanak,
örülök, ha bízol bennem,
értelmet ad holnapomnak.
Örömkönnyek szemeimben
meleg tüzű szikrát szórnak,
békességben fürdik lelkem,
dalaim ma rólad szólnak.
Hálás vagyok minden percért,
arany fénybe merítkezem,
nem adnálak semmi kincsért,
csak légy velem, Szerelmesem!
Kék madár
Írta:Törő Zsóka
Mindenkinek életében
feltűnik a kék madár,
fogadd hát nagyon gyengéden,
ha a válladra leszáll.
Megismered kecses testét,
azúrkék tollazatát,
varázslattal elárasztó
boldogság fuvallatát.
Ám vigyázz rá nagyon, mert ha
birtokolni akarod,
elijeszted, s többé soha
vissza őt nem kaphatod.
Bánj hát vele gyengéden, és
lehelletnyi finoman
érintsd meg bársonyos tollát,
köszönd meg, hogy veled van!
Meglátod, hogy meghálálja,
boldogságot hoz neked,
megtalálod hű társadat,
s mindhalálig szereted.
Engedd el hát szabadon a
boldogság kék madarát,
hogyha megkaptad már tőle
életed nagy jutalmát!
Hadd szálljon a messzeségbe,
másoknak is vigye el
kincset érő ajándékát,
úgy hívják, hogy: Szerelem.
Aztán már csak egy a dolgod,
vigyázz boldogságodra,
védelmezd meg bármi áron,
s tiéd marad e csoda.
Verseimben élek
Írta: Törő Zsóka
Gyakran életem játszott énvelem,
édes ajándék lett a végzetem,
olykor bőkezűn áldást osztott rám,
máskor keserűn suttogott imám.
Aztán jött a fény, versírást hozott,
oly' sok nappalon s éjen balzsamot,
sajgó lelkemet tártam én feléd,
ami fájt belül, tettem le eléd.
Máskor örömöm küldtem teneked,
mosollyal teli legyen életed,
megosztottam én érzéseimet,
boldogsághozó szerelmeimet.
Mit hoz a jövőm, még nem tudhatom,
lesz-e még erőm, lesz-e holnapom?
Ám a verseim itt hagyom neked,
színessé tegyék fáradt életed…
Lelki kötelék
Írta:Törő Zsóka
Legerősebb kapocs,
tudod, a lelkiség,
ha egyszer összehoz,
semmi nem tépi szét.
Besározhat bárki,
te csak bennem hiszel,
ha kell, a pokolba,
ha kell, mennybe viszel.
Lelki kezeimmel
simogatom arcod,
nem kell, hogy naponta
megvívjad a harcod.
Mit Isten egyesít,
ember nem tépi szét,
mindig közel érzed
lelki társad szívét.
Nem számít, ha néha
egy láncszem megszakad,
mégis fülembe cseng
minden egyes szavad.
Csodával felérő,
szent és sérthetetlen,
örök nyomot hagyott
érzékeny lelkemben.
Lényem része lettél,
az éteri társam,
velem maradsz mindig
a lelki világban.
A lélek tükre
Írta:Törő Zsóka
Azt mondják, a szemed tükre a lelkednek,
mindent, mi benned van, belőle megfejtek.
Megmutatja szemem, hogyha boldog vagyok,
legszebb drágakőnél ékesebben ragyog.
Nem tudom tagadni, ha elönt a bánat,
szemem tükre elé fájdalom von fátylat.
Megláthatod benne, ha valaki szeret,
szeméből meleg fény simogat, ölelget.
De ha veszteség ér, ellepi a ború,
nekem is fájdalom, ha szemed szomorú.
Megláthatom azt is, hogyha félelem űz,
ilyenkor kialszik szemeidben a tűz.
Melegíti szíved, érzed, ha csodálnak,
szemeid ragyogó csillagokká válnak.
Ám, ha szemeidből könnyeid peregnek,
tudom, hogy hatalmas bánata szívednek.
De ha veled vagyok, gyengéden ölellek,
felszárad harmata csillogó könnyednek.
Felragyog szemeid tündöklő gyémántja,
jelzi, hogy veled van lelkednek barátja.
Szemeid csillaga ragyogjon örökre,
ne sírásra használd, csak az örömökre...
Hunyd le most két szemed, hadd jöjjön az álom,
én addig bársonyos pilláid csodálom.
Holnap egy új nap jön, szemeid fénylenek,
nevess rám boldogan, örülj az életnek...
Napfény csalogató
Írta:Törő Zsóka
Ébredj fel, Napsugár,
fényedet éhezzük,
engedd, hogy meleged
bőrünkön érezzük,
bontsd ki a virágok
szunnyadó szirmait,
ragyogd be életünk
szomorú napjait!
Simító sugarad
várja a természet,
te adsz a világnak
tengernyi szépséget.
Öltöztesd viruló,
fenséges pompába,
lelkünket hófehér,
ünneplő ruhába!
HAMVADÓ TŰZ
Írta: Törő Zsóka
Ma még nagy tűz lobog benned,
szikrát szórva perzsel, éget,
tudod mindig, mit kell tenned,
hogy a láng ne érjen véget.
Holnap vajon lesz-e elég
önként adott tűzrevaló,
ami volt, már minden elég.
Ez az élet, ez a való...
Tüzedre már senki nem tesz,
megszűnik a régi varázs,
lángolásod semmivé lesz,
marad csak az izzó parázs.
Aztán lassan az is kihűl,
fényt sem ad már, nem is éget,
hideg magány vesz majd körül,
boldogságod így ér véget.
ANGYALI AJÁNDÉK
Írta: Törő Zsóka
Eljött hozzám nemrég
egy gyönyörű angyal,
tündöklő szemekkel,
arany fényű hajjal.
Megkérdezte tőlem,
mi a kívánságom.
Azt feleltem: Legyen
sok igaz barátom !
Mert mit ér az élet,
ha egymagam járom,
jutalmul ezt kérem,
soha meg nem bánom .
Mosolygott az angyal,
szeme is nevetett,
árasztott magából
tenger szeretetet.
Megkapod, Leányom,
ami lelked vágya,
sok jó, igaz ember
szíved megtalálja.
Veled lesznek mindig,
körülvesznek téged,
könnyebben elviselsz
minden veszteséget.
Hanem el ne feledd,
neked is lesz dolgod,
a barátság úgy jó,
ha mindig viszonzod.
Megígértem néki,
nem nehéz megtennem,
mindössze csak igaz
embernek kell lennem.
Tele van a lelkem
sok-sok öleléssel,
szeretetmorzsáim
szórom szerteszéjjel.
Nem félek, hogy elfogy,
minél többet adok,
attól, aki szeret,
mindent visszakapok.
Köszönöm, Angyalom,
szebb ajándék nem kell.
Fogadjátok ti is
igaz szeretettel !
NÉLKÜLED
Írta: Törő Zsóka
Nélküled ébredek,
búsak a nappalok,
eltűnnek arcomról
sorra a mosolyok.
Nélküled nincs íze
kávénak, kalácsnak,
bújnak az örömök,
szunnyadnak a vágyak.
Nélküled fázom én,
magányban reszketek,
üres a lelkem is,
sohasem nevetek.
Nélküled elvesztem,
jöjj el hát, szeretlek,
ha itt vagy mellettem,
boldogan ölellek.
DALOLÓ GITÁR
Írta:Törő Zsóka
Valahol az éjben
feljajdul egy gitár,
eldalolja csendben,
hogy ott belül mi fáj.
Búgó hangja bársony,
andalít a dallam,
széllel száll a légben
ábrándosan, halkan.
Mintha szárnyra kelne
milliónyi sóhaj,
elrejtőzik benne
mélyen titkolt óhaj.
Dalolj, dalolj, gitár,
simogasd a lelkem,
életem oly sivár,
tőled felmelegszem.
CSEND
Írta:Törő Zsóka
Elfáradtam, pihenj velem,
öledbe hajtom a fejem,
kérlek, simogasd az arcom,
elfelejtem minden harcom.
Hallgassunk most, nem kell a szó,
megsemmisülni volna jó.
Ölelj lágyan, fogd a kezem,
veled a békém meglelem.
Csak a szívverésed hallom,
amit érzek, most bevallom.
Néha a csend szebben zenél,
szónál ékesebben beszél.
Ez a lelkem ünnepnapja,
bársonyos csend betakarja.
Hunyd le szemed, álmodj velem,
repüljünk át az életen...
Érzem, pehelykönnyű szárnyam,
békességem megtaláltam.
Köszönöm, mit értem tettél,
csendemnek hű társa lettél.
VÁGYAKOZÁS
Írta:Törő Zsóka
Jó lenne még egyszer szerelmesnek lenni,
ifjúkori hévvel felhők közt lebegni.
Szeretnék valakit őszintén szeretni,
boldogan kacagni, könnyezve nevetni,
örülni a napnak, arca mosolyának,
bőre illatának, becéző szavának,
szabadon suhanó madarakként szállni,
csapongó képzelet játékává válni.
Megismer a szívem, hatalmasat dobban,
elvarázsolt lényem nem szerethet jobban.
Egy dallamra zenél lelkünkben az ének,
azt, mi neked tetszik, látom én is szépnek.
Add át magad nekem, törjön meg az átok,
te lehetsz az, akit oly régóta várok.
Érzem, hogy már itt vagy, tégy meg még egy lépést,
mutasd meg a régen elfelejtett érzést ...
HULLÓ LEVÉL
Írta:Törő Zsóka
Te vagy a fa és
én a levél
itt van az ősz már
cibál a szél
jól tudom mégsem
eresztlek el
amíg csak bírom
enyém leszel
aztán ha elhagy
minden erő
elsodor tőled
majd az eső
lehullok ázva
aléltan én
küldjél egy sóhajt
akkor felém...
BÉKESSÉG
Írta:Törő Zsóka
Ülök a vízparton egy magányos padon,
hagyom, hogy átjárja testem a nyugalom.
Kegyes most a nap is, felhőn átszűrődve
simogat, s én nézek messze, eltűnődve.
Elszáll most agyamból minden gondolatom,
csendes békességben a vizet hallgatom.
Ahogy lágyan csobban a parti homokon,
úgy tűnik el lassan végre a fájdalom.
A szellő meglódul, cirógatja arcom,
elfújja lelkemből keserű bánatom.
Ez a nagy nyugalom szétáramlik bennem,
újjá varázsolja megtépázott lelkem.
EGYENSÚLY
Írta:Törő Zsóka
Jótettért jót ne várj,
hisz magad becsapod,
bizony, ez nagyon fáj,
de jobb, ha megszokod.
Nem vagyunk egyformák,
van, aki folyton ad,
másikuk elvárja,
áldozd fel önmagad.
Két véglet...sosem jó,
Ne légy hát áldozat!
De az sem vonzó, hogy
használj ki másokat...
Adni is, kapni is,
élni így szeretek,
megtalál általa
az igaz szeretet.
2014.07.26.
MÚLIK AZ ÉLET
Írta:Törő Zsóka
Látod-e , Kedves, múlik az élet,
fekete hajunk lassan fehér lett,
nem szeretünk már tükörbe nézni,
gyakran van okunk jövőnktől félni.
Fogd meg a kezem , erősebb leszek,
ígérem, érted mindent megteszek,
bújj ide hozzám,ölelj át, kérlek,
az élet múlik, szeress, míg élek...
SZÉP AZ ÉLET
Írta:Törő Zsóka
Olyan békés ma a lelkem,
napsugártól felmelegszem,
gyenge szellő simít lágyan,
élvezkedem illatárban.
Hársfa lombján virágözön,
bólogatva reám köszön,
felcsendül a madárének,
ettől fényesül a lélek.
Napfény, szellő, virág, béke,
életemnek menedéke...
Így ma minden csupa öröm,
szép az élet, megköszönöm.
ÉRINTS ÚJRA
Írta:Törő Zsóka
Csókjaidtól ébredt lágyan
mélyen alvó szenvedélyem,
rám fonódó karjaidban
újra éledt száz reményem.
Hajam selymén játszadozó
ujjaidtól kigyúlt vágyam,
álmaimnak szárnyat adó
érzéseim megtaláltam.
Érints újra szenvedéllyel,
felhők fölé emelkedem,
megújuló édes kéjjel
karjaidba temetkezem.
2014.05.12.
A LÉLEK TÜKRE
Írta:Törő Zsóka
Azt mondják, a szemed tükre a lelkednek,
mindent, mi benned van, belőle megfejtek.
Megmutatja szemem, hogyha boldog vagyok,
legszebb drágakőnél ékesebben ragyog.
Nem tudom tagadni, ha elönt a bánat,
szemem tükre elé fájdalom von fátylat.
Megláthatod benne, ha valaki szeret,
szeméből meleg fény simogat, ölelget.
De ha veszteség ér, ellepi a ború,
nekem is fájdalom, ha szemed szomorú.
Hogyha beléd bújik olykor a kisördög,
huncut csillogása tükrözi örömöd.
Megláthatom azt is, hogyha félelem űz,
ilyenkor kialszik szemeidben a tűz.
Melegíti szíved, érzed, ha csodálnak,
szemeid ragyogó csillagokká válnak.
Ám, ha szemeidből könnyeid peregnek,
tudom, hogy hatalmas bánata szívednek.
De ha veled vagyok, gyengéden ölellek,
felszárad harmata csillogó könnyednek.
Felragyog szemeid tündöklő gyémántja,
jelzi, hogy veled van lelkednek barátja.
Szemeid csillaga ragyogjon örökre,
ne sírásra használd, csak az örömökre...
Hunyd le most két szemed, hadd jöjjön az álom,
én addig bársonyos pilláid csodálom.
Holnap egy új nap jön, szemeid fénylenek,
nevess rám boldogan, örülj az életnek..
ÁPRILIS 22. A FÖLD NAPJA
ÓVD A FÖLDET
Írta:Törő Zsóka
Üde, zöld ruhába öltözött a faág,
szinte napok alatt megszépült a világ.
Virág borít mindent, itt a szép Kikelet,
feltölti lelkünket, feledjük a telet.
Ember, szereted-e gyönyörű Földedet,
vajon felméred-e felelősségedet,
kérdezlek, óvod-e természet kincseit,
megérzed-e végre éltünk veszélyeit...
Rengeteg vegyszerrel mérgezzük a vizet,
tán gyermekünk lesz az, aki ezért fizet.
Permetes gyümölcsök védik-e testedet,
vagy veszélyeztetik az egészségedet.
Ember, óvd a Földet, emeld fel a szavad,
mi az, mit megtehetsz, mi az, mit nem szabad,
úgy tekints bolygónkra, ez a te otthonod,
egyedül tőled függ, milyen lesz holnapod.
VÁR AZ ÖRÖM
Írta:Törő Zsóka
Nagyra tárom ablakomat,
behívom a napsugarat,
letörlöm a könnyeimet,
feledem a bús perceket.
Bánatomnak búcsút intek,
rossz napokra csak legyintek,
magam élve nem temetem,
újra kezdem az életem.
Feléledek, hidd el, újra,
rátérek egy másik útra,
annak végén vár az öröm,
szereteted megköszönöm.
2014.04.21.
MEGTISZTULÁS
Írta:Törő Zsóka
Újabb ünnep közeledik,
szívünk örömbe öltözik.
A húsvét, a feltámadás,
dolgunk most a megtisztulás.
Emlékezz Isten fiára,
ki felment a Golgotára,
értünk életét áldozva
a kínhalált választotta.
Csekély a mi áldozatunk,
csak annyi, hogy megtisztulunk.
Böjttel tisztítjuk a testet,
elmélkedéssel a lelket.
Megújult már a természet,
minden virulóan szép lett,
tisztára mosod otthonod,
formáld át a gondolatod...
Jézus hirdette szeretet
tebenned is öltsön testet,
takarítsd ki a lelkedet,
fogadd be a szeretetet...
Ő a sírból feltámadott,
hívőinek reményt adott .
Akkor megtörtént a Csoda.
Ne veszítsd el hited soha...
Ha megtisztul tested, lelked,
áldott lehet az ünneped,
eljöhet a feltámadás,
erőt adó megújulás.
Figyeld meg a természetet,
ezer bimbó, virág feslett,
minden zöldül, vígan ébred.
Adjon neked reménységet...
Figyelj te is önmagadra,
hallgass titkos, belső hangra,
megmondja, hogy mit kell tenned,
hogy mosd tisztára a lelked.
Akit szeretsz, öleld hát meg,
fejezd ki érzéseidet,
az ünneplő ruhád mellett
öltsön új ruhát a lelked...
Ne légy áldozati bárány,
ne húzódj háttérbe gyáván,
harcolj meg a boldogságért,
élted megújulásáért...
Hozzon neked ez az ünnep
régen nem várt örömöket,
megtisztult testtel, lélekkel,
töltekezve szeretettel...
Húsvét, tojás, megújulás...
Az élet egy nagy körforgás.
Egyszer fent és egyszer lent vagy,
emeld most magasba magad...
Megérdemled, hiszen jó vagy,
hogy az ajándékod megkapd ,
mindent, mire szíved vágyott...
Öleld hát át a világot…
Szüless újjá, legyél boldog,
alakítsd széppé a sorsod,
legyen benned lelki béke,
egy jobb jövő reménysége...
Törő Zsóka : HÚSVÉT
Feltámadás ünnepére
Mossuk lelkünk hófehérre,
Böjt tisztítsa a testünket,
Elmélkedés a lelkünket...
Emlékezz Isten fiára,
Ki felment a Golgotára,
Kínnal keresztjét vonszolta,
Értünk életét áldozta...
Harmadnapra feltámadott,
Istenéhez eltávozott,
De szellemét megőrizzük,
Húsvétkor őt ünnepeljük...
Légy méltó az áldozatra,
Emlékezz a Megváltóra,
tanulj tőle emberséget,
megbocsájtó szeretetet...
RÉGI KÉP
Írta:Törő Zsóka
Képed nézem néma áhitattal,
játszom néha még a gondolattal,
itt vagy újra, érinthetlek téged
nem rabolt el tőlem még az élet.
Lágyan szól egy kósza dal a szélben,
bújok hozzád izzó vágy tüzében,
átölellek, szívem érted reszket...
Lelkem mélyén őrzöm ezt a percet.
Képed nézem, két karom kitárom,
rá kell jönnöm, mindez már csak álom,
képzelet, mely nem hoz vissza téged.
Földre hullik kezemből a képed...
MAMA
Írta :Törő Zsóka
Régen elment, nem él már közöttünk,
mégis gyakran őrá emlékezünk.
gondoskodó, fürge, jó anyámra,
szép szemére, kedves mosolyára.
Látok én egy aranyhajú asszonyt,
aki színes lepke módra táncolt,
mosolyától fény szökött az égre,
befestette azúrszínű kékre.
Évek jöttek, háború és ínség,
mosolyából így lett keserűség,
mégis harcolt, erővel és hittel,
családjáért törhetetlen szívvel.
Haja őszült, arca mégis szép volt,
ha nevetett, ragyogott az égbolt.
Betegség és fájdalom gyötörte,
szeme fényét lassan letörölte.
.
Kismadár lett, aki sosem szárnyal,
kíntól szenved megcsonkított lábbal.
félmosollyal lassan búcsút intett,
láthatatlan képekre tekintett.
Tudta ő, hogy közel már a végzet,
Istenétől már csak egyet kérhet,
legyen újra aranyhajú lányka,
párja karján örömtáncát járja.
2014.04.08.
RÉGI ÁLMOK
Írta:Törő Zsóka
Vannak olyan régi álmok,
melyek sosem halványulnak,
felbukkanó képfoszlányok
sejtjeinkbe beivódnak.
Szabadulnánk néha tőlük,
máskor belekapaszkodunk,
szépségeit megőrizzük,
érzésekhez ragaszkodunk.
Áldás vagy te, Emlékezés,
szivárványszín kék egemen,
kevesebb tán a szenvedés,
míg tündökölsz életemen.
2014.03.31.
ÖRÖMVÁRÓ
Írta:Törő Zsóka
Bánatom bezárom
szívemnek mélyére,
örömnek lángjait
engedem helyére.
Két karom kitárom,
melengess napsugár,
szellőnek szárnyain
ölelj át, illatár...
Mosolyom ragyogjon.
akár a nap fénye,
lelkemet járja át
boldogság reménye...
Tavasz van, gyönyörű,
szerelem évszaka,
nem lehet keserű,
könnyes az éjszaka.
Hiszek a csodában,
várom, hogy rálelek,
hallom a lépteit,
jön már, kit keresek.
2014.03.30.
LEPKETÁNC
Írta:Törő Zsóka
Álmomban viruló, ékes virág voltam,
hajnali derűben kelyhem kibontottam,
harmatos szirmaim napsugár csókolta,
varázsos illatom lágy szellő szétszórta.
Virágom nektárral csordultig volt tele,
pillangók csábító, édes eledele
vonzotta széptevőm , kiszívta nedvemet,
színpompás szárnyával simítva lelkemet.
Lebbenő táncával köszönetet mondott,
lelkemnek mélyébe boldogságot oltott.
Tudom, már messze jár, mégis visszavárom...
Este van...kelyhemet újra összezárom.
MÁR CSAK EMLÉK
Szonett 18.
Írta:Törő Zsóka
Virágillattal lengedez a szél.
Végigcsókolgat üde szirmokat,
Felébreszt bennem régi álmokat,
Édes titkokról évődve mesél.
Bűvös tavasz volt, megismertelek,
Napfény ragyogott, mikor nevettél,
Szemed kékjével megszédítettél,
Tudtam, elvesztem, megszerettelek.
Szerelem dalolt, karodba vettél,
Forrón csókoltál, izzón öleltél,
Kincsem te lettél, örültem neked.
Már csak múlt idő, ez egy szép mese,
Vissza nem hozza többé semmi se,
Mégis köszönöm, szívem nem feled.
2014.03.17.
Törő Zsóka :MÁRCIUS ÜNNEPE
Emlékezés 1848.március 15-re
Ma van népünk nagy ünnepe
forradalmunk lelkülete
járja át a magyarságot
felélesztve régi lángot...
Mit tehetünk érted, hazánk
felemeli okos szavát
minden érző, igaz ember
téged féltő szeretettel...
Ébredj ember , ünnep van ma
emlékezz a régi harcra
viseld büszkén a kokárdát
idézd fel az ősök álmát...
Nem kell ma már hősnek lenni
dolgod annyi, jól dönteni
méltósággal ünnepelni
igaz, magyar ember lenni ...
2013.03.14.
RINGASS ENGEM
Írta:Törő Zsóka
Ígérted, hogy fűzfa leszel,
itt pihenek lombod ölén,
azt remélem, észreveszel,
ágaidat fonod körém.
Töröld le a könnyeimet,
fakassz mosolyt az arcomon,
ringass el, mint egy gyermeket,
mert a szívem fáj most nagyon...
Mesélj nekem úgy, mint régen,
szavaid ma kincset érnek,
légy te újra Nap az égen,
szóljon szívből az az ének...
Szomorúfűz, ölelj engem,
dúdolj egy dalt ábrándosan,
simítsd boldoggá a lelkem,
látod, fázom magányosan.
2014.03.05.
BÚCSÚZZ SZÉPEN
Írta:Törő Zsóka
Ha egy kapcsolatnak vége,
velem marad bús emléke
ködbe vesző, tűnt napoknak,
sok varázsos pillanatnak.
Őrzöm szívem rejtekében,
gyönyörködöm szépségében,
aztán pár csepp könnyet ejtek,
s minden rosszat elfelejtek.
Ami jó volt, megköszönöm,
sokáig volt hozzád közöm,
szerettél és szerettelek,
szerelemmel öleltelek.
Hálás vagyok mindezekért,
együtt átélt örömökért,
búcsúzóul átölellek,
érzem, soha nem feledlek.
2014.03.07.
NAPFÉNY-CSALOGATÓ
Írta:Törő Zsóka
Ébredj fel, Napsugár,
fényedet éhezzük,
engedd, hogy meleged
bőrünkön érezzük,
bontsd ki a virágok
szunnyadó szirmait,
ragyogd be életünk
szomorú napjait...
Simító sugarad
várja a természet,
te adsz a világnak
tengernyi szépséget,
öltöztesd viruló,
fenséges pompába,
lelkünket nőnapra
ünneplő ruhába...
2014-03.07.
A BOLDOGSÁGRÓL
Írta:Törő Zsóka
Olyan a boldogság,
mint egy fényes tükör,
hogyha nem vigyázol,
eltörik, meggyötör.
Olyan a boldogság,
mint egy színes madár,
ha fogságban tartod,
sohasem dalol már.
Olyan a boldogság,
mint egy őszi levél,
hogyha el nem kapod,
messze viszi a szél.
Olyan a boldogság,
mint egy kényes virág,
hogyha nem ápolod,
borús lesz a világ.
2014.03.02.
TAVASZVÁRÓ
Írta:Törő Zsóka
Jöjj el, Tavasz, várlak téged,
hiányzik a fényességed,
virágoknak színvarázsa,
szelíd szellő suttogása,
madaraknak csicsergése,
méhek zsongó zümmögése,
fű, fa, bokor üde zöldje,
hajtást hozó kertek földje.
Lelkem tárva, téged várlak,
hozz örömöt a világnak...
2014.02.25.
SZERESD
Írta:Törő Zsóka
Ő a gyermeked
nézz a szemébe
kiolvashatod
mi él lelkébe'
Honlapkészítés ingyen:
Ez a weblapszerkesztő alkalmas
ingyen weboldal,
ingyen honlap készítés...
Mai: 139
Tegnapi: 795
Heti: 2 284
Havi: 11 982
Össz.: 5 917 796
Látogatottság növelés
ZEMPLÉNI TÁJAK CSODÁLATOS KÉPEI, IDÉZETEK,VERSEK,KÉPEK - © 2008 - 2024 - elvonultan.hupont.hu