HANKOVSZKI ILONA VERSEI
Isten tudta
Írta : Hankovszki Ilonka
Isten mindig tudta mit tegyen
Akarta hogy művészet is legyen,
Hadd gyönyörködjön az emberi lélek,
Maradjanak fönn mint az égi fények.
A művész tudja, nem szabad megállni,
A talentumot így kell meghálálni,
Írni, formálni, ecsettel vagy kézzel
Még akkor is ha fel sem fogják ésszel.
Tovább dolgozni, átadni ami van
Bízni a sorsban bátran, boldogan,
Hinni abban mit papírra vésett
A talentum még soha el nem késett.
Égi ajándék, egy művész sem kérte
Isten mégis bőségesen mérte,
Mi a talentum ? mindig szívből adni
S közben mindig embernek maradni.
Ki alkotott számon kéri az ég,
Te fölmutatod, így szól, „ Nem elég „
Többet , szebbet adj a jövendőnek
Mindent köszönj meg a Teremtőnek.
Ült a nagy költő, hallgatta a csendet
Aztán írt, vagy inkább teremtett,
Fáradt lélekkel forgatta a tollat
Egy nép számára született a mondat.
Kölcsey kért, azt akarta leírni
Hogy Isten nélkül nem lehet kibírni,
Hogy teher van és fájdalom a népen
S már alig látszik a világtérképen.
Míg sírt a lélek, elkészült a Himnusz
Te is énekled mikor útnak indulsz ,
Hogy fájt amikor tiltották az Istent
Ha nem kérhettük, el is vettek mindent.
Isten nevével kezdődik az ének
Élnek e földön sokkal nagyobb népek,
Te is tudod, azért él a magyar nemzet
Mert Himnuszát Isten nevével kezded .