ZEMPLÉNI TÁJAK CSODÁLATOS KÉPEI, IDÉZETEK,VERSEK,KÉPEK
ZEMPLÉN,AHOL A CSEND KEZDŐDIK! "Bízd magad barátokra. De sose vedd a barátság kincsét magától értetődőnek". Stephanie Dowrick
HARCOS KATALIN VERSEI
Harcos Katalin
50 év….
50 év elmúlt. Fél évszázad!
Átéltem borút és derűt,
lelkem hol apadt, hol megáradt,
kóstoltam édest, s kererűt.
Voltam én kisdobos egykor,
s titokban templomba jártam,
áldoztam alkonyatkor,
de megváltásra sosem vártam.
Hittem jóban, szépben, szerelemben,
könnyek közt szültem két gyermeket…
most szeretlek téged önfeledten,
s a magányom osztom meg veled.
Az évek súlya már néha nyom.
Feledném a száguldó időt!
Veled szép lehet még alkonyom,
bár estém sosem lesz már délelőtt.
Két férj, két szerelem, két gyerek….
bár sorsom kovácsa magam vagyok,
hogy jól tettem így? Kételkedek.
Tán jobb, ha múltamról hallgatok.
Szégyellnem persze nincs mit,
de büszkélkednem se sok!
Mérlegre téve létem éveit
itt ásítanak szürke hétköznapok.
Ha távozom, nyomot alig hagyok.
Lányaim, és pár kusza vers talán…
Mint tengerparton a homok,
elsimulnak a hullámok után.
2006.03.11
|
Harcos Katalin
Valaki hiányzik...
A szívem fölött elsuhant egy árnyék; Valaki hiányzik, valami fáj még; valószerűtlen, zord messzeségben valakit várnék, de el sosem érem.
Valaki alszik; álmatlan álmot. Nem ismeri még a csodás világot, amit a szívem nekem teremtett s álompermettel dúsan telehintett
Valaki moccan; álmodik mégis? Talán mellette ott vagyok én is? Karjába bújnék, ölelni vágyom, de távol van tőle az én világom;
Valaki néha nagyokat sóhajt; valamit suttog; valakit óhajt. Megszeretgetném, hogyha tehetném, hogy boldog legyen, csak azt szeretném.
Valaki itt van; álmodom álmát; én már meglestem az ő világát. Titkon velem van megint az éjben, s ajkam a csókját ízlené éppen.
Valaki mégis karjába kapna egy titokzatos, szép pillanatra. Valakit hívok, valakit vágyok; kísértenek most szerelmes álmok.
Valaki elment, de visszavárom. Nélküle üres az én világom. Valamit titkon megsúgok csendben: boldogok lennénk szép szerelemben."
|
Harcos Katalin:
Mondd, szabad-e?
Mondd, szabad-e álmodni, ha fáj,
hogy színes álom csak, amit szeretnék?
Ha bármint fáj, megértenem muszáj,
hogy többre vágyom, mint amit tehetnék...
Mondd, szabad-e engedni a vágyat
beférkőzni mélyen a szívembe,
ha eszem tudja, hogy nem is várhat
majd változást, akármit szeretne?
Mondd, szabadna-e megszeretni téged,
érezve és tudva: mást szeretsz,
és álmodni gyönyörű meséket,
amiket te meg úgysem tehetsz?
Mondd, szabad-e így, verseket írva
kergetni ily csalfa ábrándokat,
s éjjel, arcom a párnámba fúrva
zokogva irigyelni másokat?
|
Harcos Katalin Soha többé
Karod koszorúját körém nem fonod. Nem ragyog szeretőn rám a mosolyod. Ajkad nem ízlel,rajtam szád nem kutat nem csókol mohón keresve titkokat nem,soha többé?
Leírt vallomásod meddő szóhalom. Szavaid zenéjét rég nem hallhatom, nem duruzsolsz mesés altatót nekem, s nem kulcsolódhat már kezedre kezem, nem,soha többé.
Nem ábrándozom sosem - lesz dolgokon. Szívemet kitárni többé nem fogom, szerelmet adni,s kapni nem merek mert fáj,ha elhagy akit szeretek. Nem,soha többé!
|
|
|
Harcos Katalin Rólad álmodom...
Tarka álompille szállt szememre, s hozzád repített könnyű szárnyain. Úgy vártam erre a bűvöletre! Lásd, elragadnak forró vágyaim...
Míg szemeimet lehunyom mosolygós arcod rám nevet, hívsz, szólongatsz lágy hangodon, s kitárod felém két kezed.
Hogy ölelhess, indulok feléd. Simítják ujjaim az arcod. Ruháinkat dobálnánk szerte-szét... kérned sem kéne... csak akarnod.
Boldogan vetném karodba magam, hogy csodás örömet adjak neked. Szádra tapasztanám izzó ajkam, és bearanyoznám az életed.
|
|
|
Oldal: HARCOS KATALIN VERSEI
ZEMPLÉNI TÁJAK CSODÁLATOS KÉPEI, IDÉZETEK,VERSEK,KÉPEK - © 2008 - 2024 - elvonultan.hupont.hu
A HuPont.hu ingyen adja a tárhelyet, és minden szolgáltatása a jövőben is ingyen ...
ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat