ZEMPLÉNI TÁJAK CSODÁLATOS KÉPEI, IDÉZETEK,VERSEK,KÉPEK

ZEMPLÉN,AHOL A CSEND KEZDŐDIK! "Bízd magad barátokra. De sose vedd a barátság kincsét magától értetődőnek". Stephanie Dowrick

 GYERMEKNAPRA GYERMEKEINKRŐL.

 

 

 

 

Aranyosi Ervin: Kérés a szülőhöz

Vigyázz reám! Kicsi vagyok,
egy apró, kis virágszál…
Te kaptad a feladatot,
hogy mindig rám vigyázzál!
Nem azért jöttem én ide,
hogy valóra váltsam álmod!
Nem élhetem az életed,
ha Te nem jól csinálod!

Az életemnek célja van,
s mint apró mag, kikeltem.
A tudás, készség bennem él,
s amint utamra leltem,
megírom én is sorsomat,
vágyam könnyíti léptem,
s ha támogatsz, velem leszel,
tiéd is lesz az érdem.

Mutass példát hát, s lelkesíts,
de óvj meg a világtól.
Ahol kérlek, ott majd segíts,
s olyan is lesz, mi gátol.
Legyél az őrzőangyalom,
de ne légy börtönőröm!
Ha kell, hát engedj szabadon,
segíts a csúcsra törnöm!

Ha kell, szeress és bátoríts,
légy biztos menedékem!
Legyél értékes, drága kincs,
mely megkönnyíti létem!
Legyél tanítóm, mesterem,
ki vezet titkos úton,
segíts az élet lényegét
könnyedén megtanulnom.

Soha ne légy a zsarnokom,
ki gúzsba köti szárnyam!
Legyél vezérlő csillagom,
törj utat félhomályban!
Vigyázz reám! Kicsi vagyok,
a jövőd bennem éled.
Engedd lágyan ömölni rám,
boldog szeretet-fényed…

Aranyosi Ervin © 2014-09-04.

 

 

 

Hadd fusson a gyermek álmok fuvallatán
Csapongva illanó arany lepkék után! 
Legyen, mint a tavasz, vidám tekintetű, 
Kis ajka zendüljön, mint égi csöngetyű! 
Harmatos bokrétát hadd tépjen a mezőn! 
Hajolj le, csókold meg, öleld szívedre hőn! 
Becéző szeretet övezze fürtjeit -
Töröld le gyöngéden a gyermek könnyeit!

(Pósa Lajos)

 

 

 

 

 

 

 

Nyílj Meseország! 

Ringat az este, jól takarózz be! 
Toll-puha párnád messzire hív. 
Két kicsi pillád elnehezülve 
száz mese országába repít. 
Ott, hol a tündér és a kobold él, 
ott van az álmok rengetege, 
ott van a tárulj-ládika - s benne 
száz csoda csábít -, nincs fedele. 
Oldala korhadt, lécei lógnak, 
ám ha a kedved arra telik, 
ülj bele, súgd csak, súgd a manókkal: 
Nyílj Meseország, nyílj ideki! 
Tóthárpád Ferenc

 

 

 

 

Gyerekek dala 

Olvass nekünk, édesanya, 
valami nagyon szépet, 
hőstettekről, csillagokrol, 
kék szigetről meséket. 

Mesélj nekünk a folyókról, 
mik messze kanyarognak, 
tündéres áfonyás dombról 
s boldogságról hosszan! 

Mesélj, miről dalol a madár, 
miről zúgnak a nyírfák, 
miért szálldos 
a virághoz 
a lepke, mondd el titkát. 

Olvass nekünk, édesanya, 
míg nem növünk nagyra. 
Örömet így mi is szerzünk 
esténkint, ha összejövünk, 
majd neked felolvasva. 
Arvid Lydecken

 

 

 

 

 

 

 

Osvát Erzsébet: Gyermeknapra

Napsugár,
napsugár,
ragyogj, süss ma szebben!
simogasd a gyerekeket
lágyan melegebben!

Madarak,
madarak,
cinkék, csalogányok,
köszöntő dalotok
vígan csattogjátok!

Virágok,
virágok,
szegfűk, tulipánok,
a lánykákat, a fiúkat
virulva várjátok!

Hadd legyen
ez a nap
egy nagy örömének!
Ezt kívánom én a világ
minden gyermekének.

 

 

 

Szalayné Komlósi Gizella

A remény gyermekei

Ölelj magadhoz angyalszárnyon
Minden elveszett gyermeket,
Kiálts hangosan szív szavával,
Ne nélkülözzön ma senki sem,
Egy csepp reményt, amerre jársz,
Önzetlenül hints szerte szét,
Tiszta szívvel, ne íriszeddel
Lássad, a csöppnyi szenvedőt.
Hisz ott csillan az élet fénye,
Bár karcoltan, a remény után,
Nyújtsd kezed, szebb lehessen
Szemében, a gyermeki varázs.
Tárd ki lelked e tiszta fénynek,
Hogy a holnap sokkal szebb legyen,
El nem múló érzelemmel. Segíts!
Minden elhagyott gyermeken.

 

 

Kovács Gabriella

Gyermeknapi kívánság...

Gyermeknapon e kerek földtekén
jusson mindenhová szeretet és fény!
Teljen boldogságban megannyi pillanat,
csillanjon fel a remény a szemekben, ott hol
könny fakad! Jusson el e kívánság oda ahol
szenvedés az élet, s ahová régóta
csak a nélkülözés lépett...
Jusson el oda ahol szomorúság honol,
mert nem pótolhat semmit,
egy gyermeki mosoly!
Törődő tekintet kísérje útjukon
őket, és béke... mert a gyermek
a jövő nemzedéke...

 

 

 

 

Tóth Sarolta

Gyermeknapra

 

A gyermekek szépek,
kedvesek, szeretetteljesek.
Mosolyuk nyíló virág,
ártatlan, illatos ár.
Értük, nekik, velük
szépül, épül
a megújuló világ.
Ők a jövő palántái,
kertünkben zamatos gyümölcsei
az életfának.
Örömforrásai szülőknek,
egymásnak, hazánknak.
Szeretjük, neveljük,
gondozzuk őket
születésüktől,
virrasztunk kiságyuk mellett,
ha lázasan, bágyadtan szenvednek,
amíg velünk élnek, minden nap.
De legyen egy nap ünnep,
mely csak az övék!
Legyen sok játék,
ajándék, öröm.
A boldog gyermek mosolyog,
önfeledten nevet, csacsog,
ünnepeljünk gyermeknapot!
Szervezzünk sok színes programot,
legyenek gyermekeink boldogok,
ajándékozzuk nekik e szép
májusi vasárnapot!

 

 

 

 

 

 
 

Szeresd a gyermeket! Ne legyen bús, komoly,
Szemének tükriből játsszék örök mosoly.
Maradjon a gyermek: gyermek, míg csak lehet,
Majd érzi súlyosan ő is az életet.
Hintsen a kikelet tarka virágokat,
Daloljon a madár az árnyas lomb alatt.
Csörgesse a patak csillogva gyöngyeit –
Töröld le gyöngéden a gyermek könnyeit!

(Kósa Lajos)


www.tvn.hu_f5588dd5ab128ca10777ae956e7c3ad7.gif 

 

Öri István: GYERMEKÜNK

 
 
 
A gyermek még védtelen
a gyermek nem tudja, mi a félelem
a gyermek bátor és merész
vakmerőn tettrekész.
A gyermek még boldog és gondtalan
kacag mindenen s minduntalan
szemében röpke vendég a bánat
kis szíve érzi: mindenre van bocsánat.
A gyermek lelke hófehér
illatos kalács, puha, lágy kenyér
mit gyúrhatsz, ronthatsz és törhetsz
de mit oltárra is felemelhetsz
ha türelmes szód nyomán
kivirágzik benne a szeretet-erén.
Óvjad hát mindig gyermeked
törékeny virág ő, könnyen földre hull
úgy szólj hozzá, mint Isten angyala
légy te is teljes lényegedben
a türelem és szeretet maga.
S ha fedded is, érezze meg:
kemény a szó, de mögötte végtelen a szeretet
ne költözzön szívébe rettegés
álma legyen mindig édes,
szelíd, tejszagú szendergés.
Ha mindezt híven megteszed,
ha kicsinyed óvod, védelmezed,
benne Isten száll le rád
s Őt látod akkor is,
ha rád villantja tündéri, pajkos mosolyát!

 

 

Csorba Piroska: A gyermekkor

Mikor „kacsalábon” jár a két cipőd, 
Mikor méretlen és örök az időd; 
Mikor az ajtókilincshez ágaskodni kell, 
Mikor az asztalt alig éred el; 

Mikor a játékból soha nem elég, 
Mikor a képzelet világot tár eléd; 
Mikor a homokból lisztet szitálsz, 
S a sárból édes csokitortát csinálsz; 

Mikor úgy lépsz az útszéli pocsolyákba, 
Mint vörös szőnyegre a mesék királya; 
Mikor látod még az angyalt karácsonykor, 
És látod a nyuszit kinézni a Holdból; 

Mikor kavicsot gyűjtesz tenyeredbe, 
És drágább neked, mintha arany lenne; 
Mikor a sötét szobában még rémek lapulnak, 
Mikor tündére van fának, fűnek, kútnak; 

Mikor csupa horzsolás és kék folt a lábad, 
Mikor fakockákból építed a házad; 
Mikor megeteted gondosan a babát, 
És sztetoszkóppal hallgatod – hasát ;J 

Mikor királyfi vagy, bátor, hős, vitéz, 
Ha az udvarra egyedül kimész; 
Mikor homokból tornyos várat emelsz, 
Mikor a kérdésre kérdéssel felelsz; 

Mikor - ha mást sírni látsz - sírva fakadsz, 
Mikor még biztosan tudod, mit akarsz; 
Mikor anyu ölében nyom az álom el, 
És édesen alszol, mint lábasban a tej; 

Mikor jót lovagolsz a nagyapa térdén, 
S a cigarettáról azt hiszed: kis kémény; 
Mikor még mindenből minden lehet, 
S hatalmas sátornak látod az eget; 

Mikor a mennydörgéstől megriadsz, 
S dobogó szívvel anyuhoz szaladsz; 
Mikor a mesékből soha nem elég, 
És kérve kéred, hogy mondják újra még; 

Mikor kezétcsókolomot köszönsz a libáknak, 
És azt hiszed: a szél csinál frizurát a fáknak; 
Mikor a fészkéből kiesett csupasz verebet 
Megsiratod, és kis sírba temeted; 

Mikor megmásznivaló minden magaslat, 
És kíváncsivá tesz fiók, ajtó, ablak; 
Mikor számolod, hogy hányat kell aludni, 
Míg a születésnapodig el fogsz jutni; 

Mikor a papírcsónak tengerjáró hajó, 
És a kabátzsebedben lakik egy manó; 
Mikor egy nap százszor kérdezed: miért, 
És senki-senki sem szid meg ezért; 

Mikor minden cicáról azt hiszed, leány, 
És a kutya? – Az fiú mindahány! 
Mikor lábadra próbálod anyu cipőjét; 
S boldogan pipiskedsz: igaz kicsit bő még; 

Mikor lopva belesel a tükör mögé, 
Tán ott van valaki – az arcod az övé; 
Mikor bújócskát játszva azt hiszed: 
Senki nem lát, ha behunyod szemed; 

Mikor a betűk még érthetetlen ábrák, 
És a könyvekben csupa csoda vár rád; 
Mikor összerajzolod a hófehér falat, 
És sehogysem érted, miért nem szabad; 

Mikor a léggömbökről tudod: égre szállnak, 
És titkokat súgsz este a babádnak; 
Mikor a fürdőkád neked a tenger, 
S te a kapitány vagy, samponhabos fejjel; 

Mikor még azt hiszed, hogy lehetetlen nincs, 
Mikor még nem tudod: a képzelet a kincs; 
A gyermekkor múlik, mint a nyár, 
Mire rájössz, hogy volt – már tovaszáll; 

De ha a szívedben helyet adsz neki, 
Onnan a felnőttkor ki nem űzheti.

 



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 38
Tegnapi: 766
Heti: 804
Havi: 11 561
Össz.: 5 897 095

Látogatottság növelés
Oldal: GYERMEKNAPRA,GYERMEKEINKRŐL
ZEMPLÉNI TÁJAK CSODÁLATOS KÉPEI, IDÉZETEK,VERSEK,KÉPEK - © 2008 - 2024 - elvonultan.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen adja a tárhelyet, és minden szolgáltatása a jövőben is ingyen ...

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »