TORDAI MIHÁLYNÉ VERSEI

 

 

Ragyogj fényesen

 

Ragyogj fényesen
Ó, én hazám, ó, én szépem!
Nem ragyogsz már úgy, mint régen,
sós könnyeim egyre csak folynak,
súlyos nyoma van az igaz szónak.

Kínok vájják most régi fényed,
egyre kevesebb a fizetséged.
El kell menni tőled, messzire el,
hogy otthonunk ne veszítsük el.

Vigyázz hazámra, édes Istenem!
Szülőföldem, családom, életem,
- e földben nyugszanak őseim,
halld meg értük esdeklő imáim!

A gazdagok arca egyre csak derül,
szegény asztalára étel nem kerül.
Sötét vihar dúlja szét szép honunk,
őrizd meg nékünk, drága, jó urunk!

Idegenbe menni soha nem akarunk,
gyökereink nélkül mi elsorvadunk.
Ölelj szorosan magadhoz, szép hazám,
magyarnak szült engem jó anyám.

Nagykálló, 2020. október 2.

Forrás: www.poet.hu 

 

 

 

Tordai Mihályné

Szülőföldem

Itt születtem én ezen a tájon,
a nyírségi szélbarázdákkal ölelt
Szabolcsi homokos síkságon.
A zöld máglyaként lobogó
jegenyék Nyírségének
egykori fővárosán, Nagykállón.
Itt ringatott engem hajdanán
mózeskosárban jó anyám,
itt nőttem fel, itt vertem gyökeret.

Mint délceg fa, ki a viharban
kapaszkodik erős gyökerével,
úgy ragaszkodom én hozzád,
szívemnek kedves szülőföldje.
Oly sok mindenre tanítottál,
anyanyelvet nekem adtál,
csodálatos volt itt felnőni.
Bármerre nézek, bármerre megyek,
rám találnak a szép emlékek,
összeszorul a szívem...

Szőlőskertek, gyümölcsösök,
vidáman vitt oda jó apám.
Még most is érzem a zamatos
szüreti must illatát.
Hajnalban a kis házunkat
kakas hangja verte fel,
napnyugtakor jó apám a
szomszédokkal borozgatva
szép magyar nótákat énekelt.

A Harangod dombos, erdős,
ligetes táj fáinak lombjai,
hol megannyi madár énekel,
nekem ma is a legzöldebb.
Az ezer színben pompázó
rétek virágai a kék ég alatt,
hol méhecskék döngicsélnek,
tarka pillangók röpködnek,
nekem ma is a legszebbek.

A kétszáz éves homokból
összehordott Ínségdomb
emlékeztet drága őseink
sanyarú, éhséges életére.
Akik Kiskálló földesurának
kénye kedvére kamat fejében
a tizenkét méteres dombot
a földesúr kúriája mellé
kilátónak teknővel, szakajtóval,
köténnyel hordtak össze.

Mennyit fürödtünk barátokkal
a kertek alatti kis patak
lassan csordogáló vizében.
Kipirult arccal korcsolyáztunk
a befagyott halastó tükrében.
A telekoldali focipályán
gyűltünk össze serényen,
rúgtuk a labdát, bújócskáztunk
megértésben, szeretetben.

Boldog gyermekévek emlékei
álmaimban újra visszatérnek,
amit senki nem vehet el tőlem.
Itthon vagyok, ez az én hazám!
Ismerem jól az embereket,
úgy gondjaikat, bánatukat,
örömüket, boldogságukat,
és tudom, engem ki szeret.

Oly sok mindent megéltem már:
Itt - e helyen ígértem hűséget,
itt - e helyen fogadtam alázatot.
Itt voltam ifjú lázongó,
itt ihletett meg a múzsa,
itt lettem boldog édesanya,
itt borult őszbe a hajam,
itt ér majd a vég is engemet.

Ám bízom benne, sokáig fog még
megihletni a magyar múzsa,
mindig lesz magyar ige, és
mindig lesz, ki meghallgassa.
Ám ha eljön majd az utam vége,
itt eresszetek le a földbe.
Rójátok rá majd a fejfámra:
"Itt nyugszik csendesen, kinek
lelkét a múzsa megszállta."

 

 

 

Tordai Mihályné

Nem sírok, írok!

Mint kiszáradt, száraz föld,
mely epekedve az esőt várja,
úgy szomjúhozik lelkem az írásra.
Fejemben keringőt jár gondolatok hada,
örömtől, bánattól megrészegülve
készteti kezemet a toll felvételére.
Szívem igaz húrján megpendülve,
lelkem szárnyán repülve lesz kerek -
egész, fejemben minden egyes gondolat.
Magasba repítő pillekönnyű szárnyakon
szabaddá válik a jó és a rossz,
lelkem feltörő sóhaján szívem pőre,
oly tisztán csengő, gyengéd dallamán.

Finoman vésem bele tollamat az irkába
úgy, mint illatos szellő, mikor lágyan,
elsuhanva táncot jár a virágszirmokon,
mint mikor a hajnali fény álmából kél,
mint fényes csillag, mikor útjára tér,
mint az ég bíborán lenyugvó nap,
mint hold, mikor trónol az ég bársonyán,
mint sűrű köd, melyet a nap fénye terel,
mint csillogó dér a faleveleken.
Úgy írom én lelkem szirmait kitárva,
hogy öleljen át téged, mikor olvasod,
mint gyönyörű szivárvány az eget,
ilyen az ember szíve is, ha szeret!

 

 

Oldal: TORDAI MIHÁLYNÉ VERSEI
ZEMPLÉNI TÁJAK CSODÁLATOS KÉPEI, IDÉZETEK,VERSEK,KÉPEK - © 2008 - 2024 - elvonultan.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen adja a tárhelyet, és minden szolgáltatása a jövőben is ingyen ...

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat