NŐNAPRA VERSEK,IDÉZETEK,GYÖNYÖRŰ KÉPEK...

 

 

 

 

 

 

 

 

Aranyosi Ervin: Tudod, a NŐ! (nőnapi vers)

Egy fényesebb nap, amely csak róla szól.
– Vajon ki Ő? – A szíved válaszol!
Hogy lénye neked, és nekem mit jelent?
Ott volt a múltban, betölti a jelent,
s jövőt alkotni, lénye inspirál,
lüktető fény, egy végtelen spirál,
mely születéstől figyeli lényedet,
s általa érted csupán a lényeget!

Világkapu, rajta át jutsz e földre,
bár más, mint te, meghatároz örökre!
Körül vesz, mint egy csillámló patak,
– a NŐ csoda – akármit mondanak!
Kíséri lépted, legelső indulásod,
általa bővül gyermeki tudásod,
érezni, élni csak tőle tanulsz,
nélküle csak a végtelenbe hullsz.

Újra és újra belép az életedbe,
táplálja lelked, s testedet etetve.
Az egész lénye önfeláldozás,
állandó mozgás, örök változás.
Minden mi szép a szívnek és a szemnek,
most egybegyúrva, benne ott lebegnek,
s bár elnéző, de mindig mást akar,
kit szívén át érinthet csak a kar.

Szeretetével ápol, megvigasztal,
étellel telik általa az asztal
és mint madár, úgy épít puha fészket,
s mint Őrangyal, úgy óvja az egészet.
S ha jó az est, megveti puha ágyad,
ha szomjazol rá, csillapítja vágyad,
s bár néha kelthet vihart, zivatart,
de megnyugszol, ha két karjában tart.

Mennyei szépség és olykor gyötrelem,
odaadó vagy épp könyörtelen,
néha az élet szép harmóniája,
s olykor a földi értelem halála.
A szerelemnek földi helytartója,
az életnek fűszere, tiszta sója,
s minden miért még élni érdemes,
tudod, a NŐ, az mind tökéletes!

Aranyosi Ervin © 2015-03-06.

 

 

 

 

 

Szabó Fidó István: Nőnapra

Férfi szemmel megfejthetetlen,
Varázslatos, csodás lelkek.
Leesett állal epekedve,
Vágyjuk édes lényüket.
Szőke, barna, fekete, vörös,
Áhítatunk feléjük többszörös.
Hétköznapi áldozatuk elképesztő,
Ragyogó, világteremtő!
Hozzánk bújnak, ha gyengék,
Pedig ők nekünk a menedék.
Mosolyuk halványítják a napot,
Általuk leszünk boldogok!
Ölelésük maga az éden,
Szívük szeretete megtölt fénnyel.
Köszönjük az úrnak, hogy vagytok!
Varázslatosan boldog Nőnapot!

 

 

A NŐ ÉLETE - Lejkoné Kristóf Olga

Az Úr különlegeset alkotott,
mikor a nőnek életet adott.
Olyan belső erőt adott neki,
hogy a sorscsapást is elviseli.
Az Úr olyan mély érzéssel vértezte,
hogy gyermekeit mindennél jobban
szeresse!
Olyan megértővé tette,
hogy férje hibáit elfeledje,
hogy a bajokat kivédje,
hogy vigyázzon mások szívére.
A bölcsességet is megkapta,
hogy az elesettet támogassa.
Akármilyen próba alá vetik,
végül mégis talpra esik.
Olyan gyengéddé alkotta Isten,
hogy maga körül örömöt hintsen.
Örömben, bánatban a könnye fakad,
de szíve mindig a helyén marad.

 

 

 

 

 

 

 

 

Aranyosi Ervin: Mindennap Nönap  

 

Ó, drága Nő! Én mindennap csodállak,
és fejet hajtok szépséged előtt!
Belőled jön az éltető varázslat,
Te adod nekem a teremtő erőt!

Nélküled, bíz’ a férfi gyenge lenne,
érzések nélkül, anyagból teremt.
Mindaz, mi szépség, élő csoda benne,
azt tőled kapja, s ez oly sokat jelent.

A múzsa nélkül, a vers dallamtalan lesz,
az élet sivár, az otthon meg kihalt.
Kiszáradt magra, életvizet öntesz,
és lám az élet virágja kihajt.

Dalos madár vagy, ki puha fészket bélel,
- gondoskodással tölti napjait.
Általad készül a mindennapi étel.
S lelked, mi annyi szépre megtanít.

Ó, drága Nő! Soraim hozzád szállnak,
minden szavam lelked simítja meg.
Hálás vagyok, és örökké csodállak,
nekem minden nap Nőnap, – nem csak egy!

Aranyosi Ervin ©

 

 

Kéri János: Nőnapi köszöntő

Tavasz hajnalán
Róluk emlékezünk,
A nőkről, kiknek
Életünk köszönhetjük.

Ki mindent
Megtesz értünk, a nő,
Dajkál, ápol,
És felnevel ő.

Hálánk szálljon
Lányra, anyára,
Ki a családot
Összetartja.

Szépséges nők,
Jó asszonyok,
Kívánunk boldog,
Víg nőnapot.

 

Nőnapra

Minden évben eljön ez a nap
Melyre a férfiak nagyon várnak
Hogy elmondhassáka nőknek
Mennyire szereti őket!

 

 

 

Garai Gábor : Nők

Szemünkben megnézik maguk, 
megnézik futtában a nők; 
alkalmi tükreik vagyunk, 
fényünkön átrebbennek ők. 
És büntelen mennek tovább, 
ha elkapták tekintetünk, 
s mi - villogok s fakók, simák - 
szilánkjainkra széttörünk. 
Végül homokká porladunk 
bontó sugaraik alatt, 
testünkből csak keret: a csont 
s a fekete foncsor marad. 
S a fekete foncsorban is 
gyilkos tekintetük ragyog, 
mely földre vont és sírba vitt 
és mindhalálig ringatott. 

 

Március nyolc 

Karcsú bokájú március 
te lész az ifjú lány, 
Ki tündérszárnyakon jön el 
új tavasz hajnalán. 

Fény, napsugár arany hajad 
szemszíned ibolya, 
Dédelgeted a kis tavaszt, 
miképp egy jó anya. 

Ímé eljő a nagy ünnep, 
köszöntünk női nem! 
Csak veletek lehet örök 
az élet, s szerelem. 

Férfi párja, szépség, család, 
otthon, gondoskodás, 
Jövőnk álma, szívünk vágya 
általatok csodás. 

Tavasz illat, édes hölgyek 
sóhaján kis lepke, 
Hőn vonzó vágy, szívszerelem 
álmok végtelenje... 

Ünnepeljünk, március nyolc 
megérintesz minket, 
Szebbik nemnek adjunk bókot, 
s férfi-szíveinket! 

Hisz minékünk ez a világ 
nélkületek nem kell, 
Nő és férfi, kéz a kézben... 
így ember az ember! 

Március nyolc üzenete, 
megújul a világ, 
S tündérkertjének közepén 
NŐ a legszebb virág. 
Szuhanics Albert 

 

 

Kosztolányi Dezső : Nők

Nem kamasz-szerelem kis hevületében 
beszélek. 
Az élet közepén, megkoszorúzva női karoktól 
vallok, 
nõk, rokonaim. 
Most már elmondhatom, hogy oly közel voltatok hozzám, 
mint senki más, 
s szeretlek is benneteket. 
Zavarosak, mint én, 
termékenyek, mint én, 
zavaros források, melyekbõl aranyat mostam, 
igazi aranyat. 
Természet tündérei, szeszélyesek és kiszámíthatatlanok, 
de igazabbak 
a meddõ gondolatnál, 
a büszke hazugnál, 
a csontos, ijesztõ, gyilkos férfinál. 
Hová is futhatnék én, 
kócos fejemmel, 
költészetemmel, 
rettenetesen cikázó tétovaságommal, 
ha nem volnátok ti, 
megértõk, megbocsátók, 
elvtelen szentek, 
jámbor pogányok, 
bizonytalan jók, 
valóság hû sáfárjai. 
Ha varrtok, vagy vajat mértek, 
kirakatot szemléltek komolykodó szakértelemmel, 
s hócipõben topogtok, kecsesen, de balogul is, mint az albatroszok, 
fölkacagok az örömtõl, hogy vagytok, 
és én is vagyok mellettetek. 
Hozzátok kötözött engem a végzet, 
örökkévalóan, 
köldökzsinórral, azután a vágyak 
eleven kötelével, 
hogy mélyetekben keressem az utat az élet felé, 
s öletekbe ejtsem le terhes koponyámat. 
Nem egy, hanem mindegyik. 
Mindegyik leányom, mindegyik feleségem, 
mindegyik barátnõm, rejtélyes kedvesem. 
Mindegyik anyám.

 

 

 

 

Arany Viktor : Nőnapra

Ó, NŐ! Miért van ez,
Hogy se veled, se nélküled? 
Hol van a tövis, 
Melyet ha kihúzok 
Veled is, nélküled is?

Arany Viktor: Nőnapra

Ha nem lenne Nő
A férfi áporodna,
Egymást élteti az
Egy, két oldala.

 

 

 

Arany Viktor: Nőnapra

A férfi gondja, s öröme a nő, 
Mindkettő egyre csak nő. 
Míg rá nem jön, 
A kettő egyre megy,
Férfi és nő, ugyanis egy. 




Arany Viktor: Nőnapi felismerés

Tiltakoztam, miért vagy más, 
Távol éreztelek tőlem, 
Rájöttem, az vagy,
Mi hiányzik belőlem.

Arany Viktor: Nőnapra

Rózsaszirmok legyenek talpad alatt, 
Égi fény mossa meg arcodat. 
Angyalok vezessenek végig utadon, 
Kerüljön el bánat, fájdalom.

 

 

Arany Viktor: Negyven felett

Negyven fölött szép igazán a nő, 
Akkor már kiül a belső, 
Meghozza gyümölcsét az élet, 
Meglátszik, ki a finom érett. 
Sokuk arcán mennyei szépség ül, 
Nőiségük kiteljesül, 
Az értő szem őket nézi, 
Ki szerencsés, karjukban végzi.

 

 

 

 

 

Arany Viktor: Ó te drága NŐ

Ó te drága NŐ, 
Bűbáj, csáberő.
Küzdelem, vagy 
Béke a nyerő? 
Hatalmad nagy,
De elveszem,
Mert szívem
Kezedbe teszem. 

 

 

Arany Viktor: A NŐ-nek

Életem, végzetem,
Fájdalmam, örömöm,
Másik felem Te vagy.
Nélküled nem dobog a szív, 
És nem forog az agy.

Arany Viktor: A NŐ

Szép dobozba zárt titok, 
Melyet, ha felnyitok,
Menny, s pokol tárul elém, 
S keserédes ízt csepegtet belém.

 

 

 

Arany Viktor: Dalos madár

Dalos madár
Énekel az Égnek
Szemeiben roppant
Tüzek égnek. 
Meggyulladhat tőle,
Ki nem vigyáz magára,
S leomolhat végleg
Énje büszke vára.

Arany Viktor: No woman, no cry

Könny szemedből 
Nem pereg,
Ha a NŐ-t
Nem ismered. 
Se bánat, se öröm,
Csak hűvös közöny? 
Ilyen élethez
Semmi közöm.

 

Itt van a Nők Napja, eljött most hát végre

Bánatot és bút s bajt most hát félre téve

Lehajtott fejjel a Tiszteletet adjuk

Mert a Női nemtől a Világot meg kapjuk

 

A női nem, nem más, mint az Isten fénye

Örök szépség s öröm örökös emléke

Nem létezne a Világ a Női nem nélkül

Hiszen minden érzés a Női nemre épül

 

Anya, Gyermek, Szerető és Barát

Ők, akik meghallják öröm s bánat szavát

Ő lesz, élted párja kinek gyermekeid nemzed

Ő lesz ki mindenben ott lesz, bíz melletted

 

Légy hát büszke arra, hogy nőként jöttél a Világra

Így lett veled teljes a teremtés imája

Ezért szeretjük mi hát a Női nemet

S gyarló kutya az ki nem ad tiszteletet

 

 

 

 

 

Tavasz hajnalán Róluk emlékezünk,

A nőkről, kiknek Életünk köszönhetjük.

Ki mindent Megtesz értünk, a nő,

Dajkál, ápol, És felnevel ő.

 

Hálánk szálljon Lányra, anyára,

Ki a családot Összetartja.

Szépséges nők, Jó asszonyok,

Kívánunk boldog, Víg nőnapot.

 

Lágy szellők hangját hallgatom

a nőnapon, a nőnapon.

most néhány szót kell mondanom,

ez alkalom, ez alkalom...

 

Mert nincs annál szebb álomkép,

úgy gondolom, úgy gondolom.

Ha kezünk fogja női kéz,

ezt jól tudom, ezt jól tudom...

 

 

Nőkről szóló idézetek

 

"Soha a nőkről csúnyán ne beszélj, nincs oly alantas asszonyi személy, aki ne volna méltó tiszteletre: hisz asszony nélkül férfi nem születne. "

(Pedro Calderón)

 

"Az élet zenéjét a nők adják, akik őszintén, minden feltétel nélkül fogadják magukba a dolgokat, hogy érzéseiken át szebbé alakítsák át azokat. "

(Richard Wagner)

 

"A nő az a lény, amely végletes erejében és gyengeségében: képes elájulni, ha egy egeret vagy pókot meglát, és az élet legnagyobb rémületeivel sokszor rettenthetetlenül száll szembe. "

(Denis Diderot)

 

A nő a férfi számára minden, mert a végességet ajándékozza neki.

(Soren Aabye Kierkegaard)

 

 

 

 

 

Vannak nők, akik állandóan szolgálnak: egy férfit, egy családot, egy zárdát, egy gyermeket szolgálnak. Ezek a nők csendesek. Mindazt, ami az életben nélkülözhetetlen, amit "valakinek el kell végezni", ők végzik. Munkájuk zajtalan. Nem alakítanak egyesületeket: pelenkát mosnak, vagy a szárítókamrában, forró levegőben vasalnak, augusztusban, amikor a bőr kipállik, a gyümölcs aszalt lesz a fákon, a kutyák az ágy alá bújnak.

(Márai Sándor)

 

Csodálatos az, amit egy nő megbír! - Egy nő, aki anya; - egy anya, aki szeret.

(Jókai Mór)

 

 

 

 

"Nők nélkül élni nem lehet, és nem is érdemes!"

(Postás Bálint)

 

Még nem született dicsérő könyv olyan asszonyról, aki hagyta éhezni férjét és gyermekit, miközben a világ leghasznosabb találmányát felfedezte, könyvet írt, művészi alkotást készített vagy éppen filozófiai téziseket alkotott.

(Anna Garlin Spencer)

 

 

 

 

A nõ azt akarja, hogy ok nélkül, "miért" nélkül szeressék: nem azért, mert szép vagy jó, vagy kedves, vagy művelt, vagy elmés, hanem azért, mert olyan, amilyen.

(Henri Frédéric Amiel)

 

"A nő átmeneti lény az ember és az angyal között."

 

 

 

A nő
Hallom szívem, hogy dobog 
Mikor arcod mosolyog. 
Néma az egész világ 
Olyan vagy, mint egy virág. 

Általad szép a világ, 
Szívem tégedet imád. 
Nélküled nem lehetnék 
Nem volna az ég se kék. 

Te vagy az a teremtmény 
Kivel az élet élmény. 
Áldott vagy te drága nő, 
Szívemben vágy érted nő. 

Te vagy álmom, világom 
A legszebbik virágom. 
Mit mondjak még rólad én, 
Legszebb vagy e földtekén.
Dugasz István 

 

Oldal: NŐNAPI VERSEK,KÉPEK
ZEMPLÉNI TÁJAK CSODÁLATOS KÉPEI, IDÉZETEK,VERSEK,KÉPEK - © 2008 - 2024 - elvonultan.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen adja a tárhelyet, és minden szolgáltatása a jövőben is ingyen ...

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat